Először baba-mama jógán hallottam a Peter Hess -féle hangtálakról. A jógatanárnénink ugyanis nem csak a babák és mamáik jógáztatásához ért, hanem ezekhez a különleges Tibetből származó hangtálakhoz és az azokkal történő hangmasszázs terápiához is.
Néhány alkalommal a jóga órákon meg is mutatta nekünk ezeket az érdekes tálakat, melyek hangja misztikus hangulatot teremtett a teremben és mindnyájunk tetszését rögtön elnyerte, beleértve a babákat is, akik nagy örömmel ütötték a különböző méretű és más más hangon megszólaló tálakat.
A hangtálak egyébként a rezgésükkel gyógyítanak, a test energiamezejében keletkezett zavarok, a test és a szellem harmóniájának helyreállításában segítenek.
Egyik sóbarlangban töltött sóhomokázásunk alkalmával találkoztam újra a hangtálakkal, amikor is megtudtam, hogy a sóbarlangban rendszeresen tartanak "Rezgőkör" néven hangmasszázs foglalkozást 5-10 éves gyerekeknek, havonta egy alkalommal pedig a 2-6 éves piciknek, a bölcsis és ovis korosztálynak.
Zoé még nincs 2 éves, de a recepción meggyőztek, hogy így is érdemes ellátogatnunk egyszer a Rezgő körbe:) Mivel úgyis járunk a sóbarlangba, gondoltam mi bajunk lehet ha egyik alkalommal miközben szívjuk a gyógyító sós levegőt, nem homokozunk, hanem a hangtálakkal ismerkedünk, játszadozunk, így hagytam magam meggyőzni és bejelentkeztünk a legközelebbi foglalkozásra.
A foglalkozás jópofa volt és játékos, egy nagyon kedves, segítőkész, gyermekszerető hölgy tartotta, a gyerekeknek érdekes volt, egész hosszan lekötötte őket, bár nem tudom, hogy a második, harmadik, sokadik alkalommal is így lekötné-e őket, mikor már nem az újdonság erejével hatnak a tálak.
A "Rezgőkör" foglalkozás 45 percig tartott. Először is minden picúr választhatott egy tálat, melyet az anyukájával/apukájával együtt szólaltatott meg. Először simogattuk, kopogtattuk a tálat, barátkoztunk vele, majd kaptunk ütőt és igaziból is megszólaltatta mindenki a tálját, vagyis az abban lakó "tündérkét", ahogy a kedves hölgy mondta:) Később bele is állhattak a babák a tálakba, mi szülők pedig rezgettük a tálat és ezáltal a babák talpát.
A legnagyobb sikere a picik között annak a résznek volt, amikor a foglalkozásvezető hölgy előhívta nekik a "csiki manókat", azaz megtöltötte vízzel a legnagyobb tálakat és úgy megrezgette az ütővel a vizet, hogy az szó szerint ugrálni kezdett. Mi szülők ámulva néztük a pezsegve ugráló vizet, a gyerekek pedig a tál fölé tartották a kezüket, hogy megérinthessék a "csiki manót":)
Persze Zoé pulcsija könyékig vizes lett és amint alkalma nyílott rá beleállt a vízzel teli tálba, úgyhogy a zoknija és a nadrágja is csurom víz lett. Tehát javaslom, hogy ha valaki kedvet kap ellátogatni a hangterápiás baba foglalkozásra, váltó ruhát mindenképp vigyen a manójának:)
A hangmasszázs gyerekekre gyakorolt jótékony hatásairól bővebben olvashattok itt, én így egy alkalom után nem tudok beszámolni semmilyen hatásról, melyet a tálak Zoéra gyakoroltak volna, de jól éreztük magunkat, különleges élményben volt részünk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.