Zoé sok kortársához hasonlóan, megszállott kavics gyűjtővé vált az elmúlt hónapokban. Bármerre járunk, mindenhol kiszúrja a legapróbb kavicskákat és ha van nálunk kis vödör (általában anélkül el sem hagyjuk a lakást), akkor abba, ha nincs akkor a kezébe, majd anya táskájába gyűjti a szebbnél szebb darabokat.
A dobálás a másik nagy kedvenc mostanában. Mindent eldob ami a kezébe kerül. De nem úgy, mint fél éves kora körül, amikor a gravitációt tanulmányozva az etetőszékéből dobálta le a játékokat, kanalakat, most már igaziból dobál, nagy lendítésekkel hajítja el a kezében lévő dolgokat. Erről a rossz szokásáról valamennyire sikerült lenevelni, de a kavicsok dobálására engedélye van és ezt ki is használja.
A Duna-parton remekül ötvözheti két szenvedélyét, a kavics és kő gyűjtést és a dobálást. Órákig is képes bóklászni a Duna-parton és válogatni a nagy fehér, sárga és szürke kavicsok között, majd hatalmas lelkesedéssel kezdi dobálni őket a folyóba, úgy, mintha az Ő feladata lenne minden követ a Dunába juttatni.
Dunakeszi hosszú és gyönyörű Duna-partján mindig nagyon jól érzi magát. A kavicsozáson kívül szereti még a kutyákat csodálni, hiszen kutyából sosincs hiány a parton, mindig megismerkedik 4-5 vau vauval. Szereti a kompot, a hajókat, jet-skiket nézni vagy hintázni egyet a jó Duna-parti levegőn.
Szeretjük még a gödi Duna-partot is, ott a part szakasz kevésbé izgalmas - de kő dobálásra azért alkalmas - , viszont a játszótere nagyobb, mint a dunakeszi Duna-parton levő.
Nagy örömére golyó automatát sem felejtettek elhelyezni a parton, így minden egyes Duna-parti sétán egy-egy ékszerrel lesz Zozóka gazdagabb, ugyanis imádja ha mindig lóg valami csicsa csoda a nyakában. Legutóbb egy gyűrűt "nyert" a kisasszony, olyan boldog volt, ki sem merte nyújtani az úját, amin a gyűrű díszelgett, nehogy elveszítse új szerzeményét.
A Duna-parti mókát általában egy jó kis hekk vacsorával zárjuk, ugyanis Zoé baba imádja a hekket, így nem csak élményekkel és ékszerekkel gazdagon, de jóllakottan is indulhat haza.
Egy ilyen délután után nem kell altatnom a kis manókát, hiszen totál kimerül, mire kis lábain végig csörtet a Duna-parton és fáradságos munkával vízbe juttat vagy száz követ.
Azt hiszem egy ilyen kavics dobálós víz parti program, minden picúrnak nagy öröm, ha van tehát a közeletekben egy nagy folyó, vagy tó, vagy akár egy patak, a partján néhány mozdítható kaviccsal, vagy bármivel ami beledobható, akkor járjatok gyakran, a kicsikédet biztos boldoggá teszed vele!
Sajnos az utóbbi hetek esőzései miatt jelenleg egyetlen kő sem érhető el Dunakeszi Duna-partján, víz lep mindent, ahol nem rég még hosszú sétákat tehettünk. Nagyon várjuk, hogy a víz visszahúzodjon és újra előbbukkanjanak a szép kavicsok, de addig is a sétányon jókat lehet sétálni, kő dobálás helyett motorozás vagy biciklizés lehet a kis manók programja. A játszótéren pedig a hatalmasra dagadt Duna ellenére is jót játszhatnak a lurkók, a hekk pedig a Duna méretétől függetlenül nagyon fincsi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Dunakavics...mert a Csöppek még ösztönösen tudják, hogy mitől fejlődik a finommotorika 2010.06.30. 10:29:14
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.