Ismét a fényképeket hívtam segítségül, hogy összefoglalhassam hogyan is szórakozott Zozó baba első évének második félévében.
Ekkorra már egész tekintélyes játék készlete lett a drágámnak, a kedvenc időtöltése ennek ellenére persze inkább a távirányítók, kábelek, számítógép egerek és töltők rágcsálása, számítógép megkörnyékezése és siker esetén alapos megnyomkodása volt.
Ha mégis a játékaira fanyalodott, akkor hat hónaposan, a mássz utánam Micimackó volt a kedvence. Ez a mackó beszél és sétál, a leírás szerint ezzel mászásra készteti a babát. Zoé eleinte félt tőle, majd mikor már leküzdötte a félelmét, nagy szeretettel ölelgette és élő kis barátjaként kezdte kezelni, ha bekapcsoltam mindig sikított neki és gyorsan elkapta, magához szorította és nevetett, ahogy a maci rugdosta a pocakját.
A másik kedvenc elfoglaltsága a kis bőröndben való pakolás volt. A nagymamája előkeresett neki egy kis bőröndöt, ami még a nővéremé volt kis korában és tele pakolta apró dolgokkal, például már nem működő karórákkal, karkötőkkel, hűtőmágnesekkel, kis autókkal, különböző anyagú és tapintású kacatokkal, szalaggal, stb., melyek egy fél éves kis baba számára valódi kincsek! Zozó érdeklődve rakosgatta ki és be a kincseit a bőröndből és persze meg is kóstolta mindet!
Fél évesen a kedvenc közös mókázásunk még mindig az emelgetése és a dobálása volt, na meg az örök kedvenc fejjel lefelé lógatás, ami még egy kezdődő hisztiből is mindig kitudta zökkenteni. Imádta (és a mai napig szereti) az olyan játékokat, amikor úgy csinálok, mintha váratlanul elejteném, például a lovagoltatós játékok közben.
A kukucskás játékok és a grimaszolós, vicces hangot adós játékok még mindig kedvére valók voltak, de a nyomába sem értek a jaj de büdi a lábad játéknak! Ezen a mai napig képes röhögő görcsöt kapni, szokta is az orrunk alá dugni a talpacskáit ha kedve támad ehhez a játékhoz. Ilyenkor jól meg kell szagolni a lábát és azt mondani pfúúúúúúúúú de büdi kis lábak és úgy tenni, mintha elájulnánk a lábszagától! Hát ettől mindig jó kedve lesz!
Zoé azóta imád „olvasni” mióta az első könyvét megkapta. Először úgynevezett simogatós könyveket vettem neki, amikben különböző tapintású anyagokkal illusztrálnak egyes dolgokat, így a színes képeken kívül a változatos anyagok is felhívják a picúrok figyelmét. Hat hónaposan még csak forgatgatta a könyvet, kicsit elmélázott egy-egy képen, majd a szájával ismerkedett a könyvel. Később egyre több időt töltött egy-egy könyv vizsgálásával és néhány percig már figyelte is ha meséltem neki vagy a képeken látható dolgokat neveztem meg. Aztán emlékszem tizenegy hónaposan már ő olvasott nekem a kádban a pancsolós könyvéből:) Olyan édes volt, kezében a fejjel lefelé tartott könyvel hosszasan halandzsázott, mintha ezúttal ő mesélne nekem!
A négy-öt hónaposan még fekve, bölcsőként használt hinta, továbbra is nagy kedvencünk maradt, de miután már tudott ülni, ülő hintaként használta Zozóka, úgy, hogy a lábait kidugta a két lukon és a földön sétálgatott a felfüggesztett hintában. Előre sétált, ameddig a kötél hossza engedte, majd élvezte, ahogy visszahúzza a hinta! Bébikompot mi nem vettünk neki, mert sok rosszat hallani róla, így a hintában lógva gyakorolgatta, hogy milyen érzés is a földön lépkedni.
A játszótereken is imádott akkor még hintázni (ma már két percnél tovább nem tud nyugton ülni még egy hintában sem). Boldogan nézte a nagyobb gyerekeket a hintából, onnan kiabált, sikongatott a többieknek. A homokozást is kipróbáltuk, de ekkor még inkább csak a kezével szórta, kapirgálta a homokot, homokozó játékokra még nem tartott igényt.
Strandolni is nagy szeretettel járt a kis hét hónaposom. Keresztanyukájától kapott olyan kis csónakot, amin a két lábát alul kidughatja és nyár végére már nagyon bátran szállt vízre a kis hajós!
Hét hónapos korában a távirányító és egér rágáson kívül az otthoni tevékenységek közül nagy kedvence volt még a tükör előtt álldogálás és önmagában való gyönyörködés:) Szerette, ha mellé ültem és vicces grimaszokat vágtam a tükörben és elmondtuk, hogy az ott Zozó, a másik pedig anya és igen, a tükör előtt, az is anya.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.