A babajóga és az babaúszás után, a Ringató volt a következő
programpontja Zoénak. A jóga és az úszás sokkal közelebb áll hozzám,
mint az éneklés, tehát a Ringató nem volt olyan szív ügyem, mint az
előző két program, de annyira trendi és annyira ajánlják minden felé,
hogy feltétlenül ki akartam próbálni. Először nem is értettem, hogy
ilyen pici bébit mi értelme ilyen foglalkozásra vinni, hogyan fog Ő
mondókázni és dalolászni, de barátnőm - aki a Ringatóhoz hasonló
Kerekítő elnevezésű programra járt a kisfiával - felvilágosított, hogy
ezeken a foglalkozásokon a babák csak magukba szívják a zenét, a
foglalkozások alatt, ők azt csinálnak amit csak szeretnének, itt
bizony a szülő az, akinek tanulnia kell és akinek énekelnie,
mondókáznia. El is ment a kedvem egy pillanatra, mert éneklésben nem
jeleskedem, de megnyugtatóan olvastam, hogy a kisbabáknak édesanyjuk
hangjánál nincs szebb a világon és megbocsájtanak nekünk minden elcsúszott hangot, mert bármilyen félre sikerült nótázás, amit az
anyukájuktól hallanak, nagy-nagy örömükre szolgál.
Az első néhány Ringató foglalkozást Zoé Baba, a jógához hasonlóan nem
bírt ki alvás nélkül. Volt, hogy oda felé elaludt a babakocsiban és az
óra felénél ébredt az énekszóra, de olyan is többször előfordult, hogy
a foglalkozás második felét aludta át. Úgy vettem észre, hogy nagyon
jó hatással volt rá a zene, felkeltették érdeklődését a váltakozó
ritmusok, a változó hangerő, a különleges hanghatások, mint a
triangulum csengése, vagy egy-egy gitár akkord, majd a végén énekelt
altató dalok mindig nyugtatóan, sokszor altatóan is hatottak rá.
Ahogy egyre idősebb lett, a gyerek társaságot értékelte legtöbbre a
Ringatókon, meg azt a részt, amikor a foglalkozás vezető hölgy
elővette a gitárját, letérdelt a gyerekek közé és a picik
megérinthették a nagy és fényes hangszert, sőt még azt is megengedte
nekik, hogy doboljanak rajta! A dobolós, gitár piszkálós résznek
általában nagy sikere volt!
Rám is nagyon jó hatással voltak ezek a foglalkozások, nem is
gondoltam volna, hogy mennyire megható, amikor 10-15 anyuka énekel
együtt a körülöttük fekvő és totyogó (vagy éppen rohangáló)
gyermekeiknek. Ha épp rosszabb napom volt, egészen feltöltődve,
dúdolászva sétáltam haza felé a Ringató után és mindig meg volt az az
érzésem, hogy adtam valami értékét a picúromnak.
Miután Zozó elindult, már nem mindig maradt az ölemben a foglalkozás
alatt, pontosabban soha sem, mert nagyon jókat játszottak a hasonló
korú gyerekekkel, szaladgáltak a teremben, kergetőztek, úgy kellett
őket elkapni, hogy bevonhassuk őket egy egy ölbeli játékba. Mert hogy
minden foglalkozáson tanultunk egy-egy jó kis ölbeli játékot, mondókát
is! Nem mindet sikerült szó szerint megjegyeznem, de a lényegét, meg a
hozzá tartozó játékos mozdulatokat igen, és itthon halandzsa
kíséretében ha előadom őket Zoénak, mindig nagyokat nevetünk, mert a
legtöbb ilyen játék mindig csikizéssel végződik:))
Sajnos nem tudtunk rendszeresen járni, mert az időpont, amikor a
közelünkben tartották a foglalkozásokat, nekünk nem volt igazán jó és
nagyon sajnálom utólag, hogy annyit kihagytunk, de szeptembertől
megpróbálom majd úgy szervezni a dolgainkat, hogy minden alkalommal
ott lehessünk!

Zozó két kedvenc Ringatón tanult mondókája:

Hasítom, vágom,
Hasítom, vágom,
szeletelem,
szúrom,
könyökölöm,
pacsit adok,
megpuszilom, megpuszilom...

Ennél, a tenyerét kell vágni, hasítani, majd megbökdösni, könyökkel
kopogtatni, megpacskolni és jól megpuszilgatni. Eleinte még hagyta,
hogy én csináljam, de most már az neki a fő poén, hogy Ő csinálja nekem,
meg kel zabálni, mortyog valamit magában és össze vissza kapirgál a
tenyeremben közben:)))

A másik ami neki nagyon bejön:

Sűrű erdő,
kopasz mező,
pislogó,
szuszogó, tátogó,
itt bemegy,
itt megáll,
itt a kulacs, itt igyál!

Ezt nekem is mondta anyukám annak idején és tőle tanultam, hogy ahogy
mutogatjuk el a babán a mondokát (sűrű erdő-a haját simizzük, kopasz
mező a homloka, pislogó a szeme, stb.) a kulacsnál nem a pocakját kell
a végén csikizni hanem a pelusát, hiszen abba folyik a kulacs tartalma:))

Az én kedvenc ölbeli játékom pedig az előzőhöz nagyon hasonlító,
szintén arc simogatós játék, csak sokkal bájosabb szövegű. Kár, hogy
Zoé ebben semmi vicceset nem talál:

Kicsi orr, kicsi száj,
Keretezi kerek áll.
Kupolája homlok.
Piros arc, piros nyár.
Áfonya-kék szembogár.
A pillái lombok.